Aggódom! Nem kicsit… Nagyon! Valami mérhetetlenül nagy baj lehet a vámospércsi településvezetők szeme világának egészségével. Évek óta egyebet sem hallok válaszként úthelyzetünk javítását célzó felvetéseimre, minthogy: „megnézzük, képviselő úr!” Nos, ilyen az, amikor az ember csak néz, de nem lát.

Vámospércs, Vörösmarty utca vége (középen kb. 40-50 cm mélység...), de az utca eleje se kutya...

Megítélésem szerint komoly orvosi segítségre szorulnak azok, akik képtelenek a szemeikkel észrevenni, milyen siralmas állapotban van településünk saját úthálózata. Bár vitathatatlan tény, hogy a Piac környéki kacsaúsztató akár még turistacsalogató látványosságnak sem utolsó, tekintve az esőzésekkor, hóolvadásokkor keletkező, szeles időben kellemes hullámokat verő víztükröt. A gond ezzel mindössze annyi, hogy az itt élő emberek nem turisták, és joguk van ahhoz, hogy ne bokáig süllyedve közelíthessék meg otthonaikat. A Vörösmarty utca végén lévő, középkort idéző állapotok is rendkívül szembetűnőek. Nekem még azt tanították, minden rosszban meg kell látnom a jó oldalt. Napok óta azon töröm a fejem, milyen pozitívumot fedezhetnék fel a vámospércsi úthálózat kapcsán. Nem tudok másra gondolni, minthogy a településvezető és csatlósai arra gyúrnak, hogy exkluzív egészségügyi szolgáltatásokat vezethessenek be az itt élők számára. A kilazult fogtömések ugyanis orvosi segítség nélkül is egészen biztosan kiesnek egy-egy méretes kátyúkkal tarkított útszakaszon, ha elégszer végigmegy rajta a gyanútlan állampolgár. A kórházi vesekőzúzást nagy valószínűséggel megúszhatja az, aki nagyobb mennyiségű folyadék szervezetbe juttatása után autóval vagy kerékpárral végigzötykölődik ezeken a kisebbfajta krátereken. Túlélő túrának sem utolsó, ha valaki szeretne átkelni egy-egy ilyen szakaszon. Lassan már ott tartunk, hogy a biztonságos átkelés helyett egyszerűbb a túloldalra születni.  

Vámospércsi piac 

Évek óta lobbizom a földutak szilárd burkolattal történő ellátásáért, a megrongálódott útfelületek szakszerű javításáért. Egyedül azonban kevés vagyok ahhoz, hogy a várt változás megtörténhessen, ezért kérem a vámospércsiek összefogását annak érdekében, hogy mindenki károk nélkül, biztonságosan hazatérhessen szerettei körébe minden egyes napon. Ne kelljen attól rettegni, mikor adja meg magát autónk tengelye, mikor törik ki egy-egy kerék, mikor borul fel a gyermek kerékpárral, ha belefut egy mélyebb kátyúba, ne legyenek bokaficamok, esések, zúzódások, ne legyenek járhatatlan utak!

Jelen esetben nem pénzkérdés az úthálózatunk fejlesztése, sokkal inkább női szeszély és politikai taktikázás gátolja a fejlődést ezen a téren is. Jól tudom, hogy az önkormányzat saját úthálózatainak toldozgatását, foldozgatását mindig az aktuális helyi választásokra időzíti. Csakhogy addig még rengeteg idő van, 2019 őszéig a jelenlegi helyzet tovább romlik, ha nem követeljük ki magunknak a biztonságos közlekedéshez szükséges feltételeket. Itt élünk, szerencsés esetben itt dolgozunk, gyermekeink ide járnak óvodába, iskolába. Ez az otthonunk, ezeken az utakon közlekedtek apáink, nagyanyáink, ez a szűk hazánk, ide fizetjük adóforintjainkat. Jogunk van ahhoz, hogy a járt utat, ne kelljen járatlanra cserélnünk! Fogjunk össze vámospércsiek! Együtt sikerülhet!